Az amerikai reggeli elkerülhetetlen süteménye kétségkívül a bagel, ez a tenyér méretű középen lyukas kerek tészta, melyet magában vagy szendvicsként szokták fogyasztani. A ropogósra sült vastag zsemleféle intenzív ízű, fényes héjú és puha belsejű. Frissen kell enni, azonnal míg meleg, mert gyorsan kihűl és hamar megkeményedik. Mákkal, szezám-, tök- vagy lenmaggal megszórva kitűnő vacsorára is, krémsajt illik hozzá, hideg felvágott, savanyúságok.

Ha pontosítani szeretnénk, akkor e finom falat a New York-iak kedvence, mondhatnánk talán azt is, hogy ez a kovászos tésztájú zsenge héjú kalácstészta New York egyik híresebb gasztronómiai jelképe lett, holott eredetileg európai származású. Eredete ma már kevésbé ismert, a bagel ugyanis már a XVI. századbeli krakkói zsidó forrásokban is szerepelt, alapjába véve szláv étel, egészen pontosan pedig lengyel. Mielőtt az új kontinensen ismert lett, megjelent Nagy-Britanniában is, ahová kelet-európai bevándorlók hozták a XIX. század végén. Ott azonban nem válik népszerűvé, a zsidó közösségeken belül ismerik csak, szélesebb körökbe nem jut el. Nevezeteségre majdcsak a XX. század végén tesz szert, és azt is mint amerikai különlegesség. Az Egyesült Államokbaa XIX. század végén került, úgymint Kanadába is, kelet-európai zsidó bevándorlók révén. New York-ban sokáig csak az említett bevándorlók készítették és amikor már árusításra is előállították, akkor is sokáig csak a Zsidó Pékségek Egyesülete foglalkozott vele. Ez a hagyományosan búzalisztből, vízből, sóból és élesztőből készül finom falat azonban igen hamar népszerű lett, mások is sütni és árulni kezdték,

Az amerikai mindenapok finom falatja

New York-ból egész Amerikára kiterjedt és így a huszadik század ötvenes évei közepe táján már mint mélyhűtott, csomagolt végterméket is lehetett kapni, a hetvenes évektől pedig már a mindennapi étrend nélkülözhetetlen részévé vált.

Az amerikai mindenapok finom falatja

Ma már a zamatos bagelt világszerte amerikai süteménynek tudják. Pékségekben és otthon is készítik. Sütés előtt rövid ideig vízben főzik, a tészta közepébe óvatosan lyukat fúrva. A lyuk azért van, mert valamikor madzagra fűzve vagy hosszú botokra szúrva árulták ezeket a zsemléketKelet Európa pékségeiben és az utcáin is. Akkoriban minennap ették, reggel és az egész nap folyamán is. Manapság az Egyesült Államokban és Kanadában a bagel releváns, standard sütemény, a kilenvcenes évek végén pedig már a McDonalds-ban is kapható volt. Számos változatai vannak, édes és sós bagel egyaránt kedves mindenkinek, a sima, mákos vagy szezámos verziója a közkedvelt vasárnapi brunchok alapja,

de rajongói a húsos, salátás vagy tojásosnak is vannak, utánuk viszont az édes változatok remekei következnek, csokoládés vagy gyümölcsös bagelek, fahéjasak, krémesek és mazsolásak.

Észak Amerikában manapság kettő legismertebb bagel fajta van, az úgynevezett New York-Style Bagel, amely egy kézzel formált búzatészta alapú, mákkal vagy szezámmaggal megszórt sós sütemény, és a fatüzelésű kemencékben sütött Montreal-Style Bagel, amely a New York-ihoz képest kisebb és édesebb, továbbá malátát meg tojást is tartalmaz. Tehát eléggé különbözik e két fajta bagel, de ez a jó bennük. Aki New York-ban járt, az egészen biztosan megkóstolta az ottani híres bagelt. Mások viszont otthon is elkészítik, hiszen akár a zsemle, a bagettvagy a kifli, a bagel is kitűnő szendvicsalap. A házilag készített nagyszerű finomságokkal töltött bagelt az uzsonnázó gyerekek egyenesen imádni fogják, főleg ha házi ricottával töltjük meg, mellé pedig jól esik kakaós- vagy tejeskávét inni. Bagelezzünk tehát!

A cikk szerzője: Angie

2014. szeptember 03.