A 21-dik századi embernek természetes, hogy autóba ül, buszra szál vagy éppen motorkerékpáron suhan. Azonban ez nem volt mindig így. Nikolaus Otto –nak köszönhető, hogy 1877-ben feltalálta a belsőégésű motort, amely fokozatosan átvette a lovak szerepét. Igaz, a lóerő kifejezés így is meg maradt. Minden égéshez oxigénre, éghető anyagra és gyulladási hőmérsékletre van szükség. Ezt az elvet követi a robbanó motor is… Az első Otto motor 4 ütemű volt, tüzelőanyaga benzin.

Belsoegesu motorok1

4 ütemű Otto motor működése:

A motor szerkezetileg több részből áll. Egyik fő része a henger, melyben a dugattyú helyezkedik el. A dugattyú egy hajtórúd segítségével a főtengelyre van szerelve amit a forgattyús házban találhatunk. A hengeren helyezkedik el a hengerfej, végül a hengerfejben található még a szívószelep, a kipufogószelep, és a gyújtó gyertya. Természetesen ettől jóval több részből tevődik össze, de igyekszek egyszerűen össze foglalni. Valamennyi alkatrész feladata a 4 ütem megvalósítása: Szívás, Sűrítés, Gyújtás, Kipufogás. A dugattyú alternáló mozgást végez a hengerben, tehát oda-vissza mozog. A dugattyú a hajtórúdon keresztül kapcsolódok a főtengelyhez, így az alternáló mozgás átalakul forgó mozgássá.

Fontos még tudni, hogy a dugattyú útját löketnek nevezik, továbbá, felső holtpontnak hívják azt a pontot ahol a dugattyú irányt változtat és megindul a forgattyús ház irányába. Ennek az ellentéte az alsó holtpont, amikor a dugattyú ismét megáll és megindul a hengerfej felé.

Tehát akkor, hogy is néz ki a négy ütem?

A felső holtponttól megindul a dugattyú a forgattyús ház irányába, közben a szívószelep ki nyit, és a dugattyú benzin illetve levegő keveréket szív be a hengerbe. Ez a szívás ütem. Az alsóholtpont előtt bezár a szívószelep, a dugattyú megindul a hengerfej irányába. Ezt nevezzük sűrítésnek. Mikor a dugattyú elérte a felső holtpontot, a gyújtó gyertyától szikrát kap, ennek hatására a benzin-levegő keverék berobban, és a felszabaduló gázok hatására a dugattyú ismét megindul lefelé. Megvalósult a munka ütem, a gyújtás. Az alsó holtpont elhagyása előtt bezáródik a szívószelep, és ki nyit a kipufogó szelep. Végezetül megtörténik a kipufogás, amikor is, a szívó szelep bezár, kinyit a kipufogó szelep, és a dugattyú kitolja az elhasználódott gázokat. Majd kezdődik előröl.

De mi a helyzet a gáz olajjal? A gázolaj nem párolog a benzinnel ellentétben, így meggyújtása nehézkesebb. Rudolf Diesel német mérnök, 1898-ban feltalálta a megoldást. A működési elv megegyezik az Otto motoréval, annyi különbséggel, hogy a szívó szelepen tiszta levegőt szív be, és annak sűrítése után, gyújtó gyertya helyett egy porlasztó magas nyomáson gázolajat fecskendez be, amely a magas hőmérséklet következtében, (600-700c) önmagától meggyullad.

Nagyvonalakban így működik egy belső égésű motor, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, a motorok típusai bővülnek, az el járások a tüzelőanyagok és a módszerek változnak.

Bár megkönnyítik az életünket, azért csak vezessenek óvatosan!