Hajdanán az egyik leghasznosabb állatunk a Pulikutya volt. Terelte és vigyázta valamennyi jószágunkat. Már a Honfoglalás előtt is minket szolgált. Ázsiából elkísérte a magyar népet egészen a Kárpát medencéig. Mi ez ha nem a feltétel nélküli hűség? De a hűségen kívül bőven van még említésre méltó tulajdonsága. Meglepően okos, állóképessége rendíthetetlen, bátorsága oroszlánt szégyenítő. Idegenekkel általában távolságtartó, de ha a gazda illetve családja jó kapcsolatot épít ki vele, igazi kezes bárány.

A puli gazdája intéseit is figyelembe veszi, sőt akár szemmel is utasítható. Nagyon energikus, mozgékony állat. Sokat ugat, de nyugodt viselkedésű.

Egyedi szőrzetének köszönhetően jól megkülönböztethető a többi kutyafajtól. Bundájukat idősebb korban nemezes zsinórok alkotják, színük lehet fekete, fehér vagy szürke. A kissé tarka egyedeket ordasnak nevezik. Orruk fekete, bőrszínük sötétkékes vagy rózsaszín, szemük szintén fekete, esetleg sörér barna. Testmagasságuk nagyjából 37 és 44 cm közé tehető, míg a testsúlyuk általában 13-15 kg. 12-14 évig élnek és egy vemhesség alatt 4-7 kölyök születik. Mozgás igényük átlagos, bár szeretik a szabadságot. Más kutyákkal vagy házi állatokkal könnyedén barátkozik.

Az 1900-as évektől kezdve fokozatosan átalakult a mezőgazdaság, a legeltetés háttérbe szorult. Azóta a Pulik kénytelenek gazdáikat terelgetni a mindennapok sűrűjében.

Szerző: Sanci