Beköszöntött a szeptember, ami a szüret megkezdését is jelenti. A borászok azt mondják, nem lesz túl jó a termés, hiszen a nyár nem volt az igazi, valamennyi borra azért számíthatunk. Érdemes hát a szüreti munkák megkezdése kapcsán szót ejtenünk a szőlőről, a borról, ezek élettani hatásairól. A szőlő, a Biblia szerint a négy alapnövény egyike, évezredek óta az emberiség fontos tápláléka.

Ahogy a bor is évezredek óta fontos szerepet játszik az emberiség életében. Már az ókorban is készítettek bort, sőt gyógyborokat, különféle gyógy-és fűszernövények felhasználásával. A középkori gyógyítók által készített gyógyborokat például kizárólag patikákban árusították, értékük igen nagy volt. Sokáig a magyar tokajihoz is csak patikákban juthattak hozzá a fogyasztók.
A népgyógyászat mellett ma már a hivatalos orvostudomány is elismeri a borok gyógyhatását:
a vörösborban található antioxidáns hatású flavonoidoknak köszönhetően, például, csökken a koszorúér-elmeszesedés kialakulásának esélye, mert ezek az anyagok pozitív élettani hatást fejtenek ki az érfalakra. De emellett jótékonyan befolyásolják a védőhatású HDL-koleszterinszintet, csökkentik a káros LDL-koleszterint. Ez által az érelmeszesedés kialakulásának esélye csökken, vagy ha már fennáll a betegség, lassul annak progressziója. A fehérborok az emésztőrendszerre hatnak pozitívan, a magas savtartalmúak jót tesznek a gyomorsavhiányban szenvedőknek.

Érik a szőlő, készül a bor

Gyógyborokat házilag is készíthetünk, friss gyümölcsök, gyógy- és fűszernövények felhasználásával.
A korabeli herbáriumokban ránk maradt receptek az idők folyamán módosultak, átalakultak, de az alapszabály örökérvényű: a fűszer-és gyógynövényes borok alapja általában jó minőségű száraz bor legyen (nem kizárt, hogy ettől eltérően félédes bort ír elő valamely recept).

A száraz borból készülő gyógyitalokat a cukorbetegek is bátrabban fogyaszthatják.
Mivel a borok alkoholtartalma alacsonyabb, mint egyéb szeszes italoké, ügyeljünk arra, hogy az elkészült és gondosan átszűrt gyógyital csak korlátozott ideig tartható el. A leszűrt italt sötét, hűvös helyen tároljuk, és lehetőleg sötét, zöld, kék vagy barna üvegekben tartsuk, jól lezárva.
Ezerjófű vörösborban: 5 deka szárított füvet 1 liter félédes vörösborban vagy házi meggyborban áztatunk 7 napig. Szűrés után, napi 1-2 evőkanálnyit fogyasztunk belőle a főétkezés előtt. Kiváló étvágygerjesztő.
Ugyancsak étvágyjavítóként ismert a többféle növény felhasználásával készített gyógybor: 10 rész ezerjófű, 10 rész fehérüröm, 10 rész vidrafű, 20 rész kamilla, 20 rész borókabogyó keverékét 2 héten át minőségi borban áztatjuk meleg helyen, majd átszűrjük. Erős hatású szer, étkezés előtt 1 evőkanálnyit javasolt fogyasztani belőle.
A fagyöngybor egy igazi különlegesség, amit paraszti családok gyakran készítettek faluhelyen. Vérnyomáscsökkentésre használták. A fagyöngy szárított leveléből 2 dekát 1 liter édes fehérborban áztattak 10 napon át. Átszűrve, szükség esetén egy kis pohárkával fogyasztottak belőle.
A galagonyáról tudjuk, hogy az egyik legjobb természetes szívgyógyszer. Ahhoz, hogy hatását kifejthesse, legalább 8 hét át kell fogyasztani, majd az alkalmazást befejezve, hatása még további 8 hétig fennmarad. A galagonya terméséből készített gyógybor is a szívre és az érrendszerre hat. A korabeli ajánlások szerint készítették vízzel, cukorral összefőzve, de egy másik recept szerint vörösborban áztatva fejtette ki igazi jótékony hatását. A galagonyához időnként csipkebogyót is kevertek, amely erősítette a gyógybor hatását.

Érik a szőlő, készül a bor

A hársfa virágjából az őszi-téli megfázásos időszakban remek gyógytea készíthető, de azt kevesebben gondoljuk, hogy gyógybor alapanyaga is lehet ez a zamatos-illatos virág.
4 liter vízben felforraltak 1/2 kiló cukrot, felszeletelt citromot és 5-10 deka hársvirágot tettek hozzá. Hűtés és szűrés után borélesztővel oltották, erjedés és letisztulás után lefejtették. Télen megfázás ellen használták.
Legismertebb gyógynövényünk a kamilla. Hasonlóan a hársvirághoz, ezt sem csak teaként fogyaszthatjuk, hanem gyógyborként is. Gyorsan és egyszerűen, egy éjszaka alatt elkészül: 1 liter édes fehérborba vagy csemege almaborba 2 evőkanálnyit szárított kamillavirágot áztatunk, reggel átszűrjük. Kiváló gyógyszere légzési, emésztési és reumatikus eredetű panaszoknak.
Vörös áfonyából krónikus bélhurutban, bélfertőzésben, feketeáfonyából pedig hasmenésben, vérhasban szenvedőknek készítettek gyógybort.
Az articsóka bora az epeműködést serkentette, csökkentette az érelmeszesedést.

A gyógyborokhoz használhatunk fűszereket is, ánizst, fahéjat, szegfűszeget, édesköményt, a cukor helyett pedig édesíthetjük mézzel, nyírfa- vagy nádcukorral is.

A minőségi borfogyasztás örvendetes előretörésével együtt érdemes volna a gyógyborok készítésének és fogyasztásának hagyományát is újjáéleszteni.

Shakespeare szerint "A bor élessé, gyorssá, leleményessé teszi az elmét és eleven, tüzes mulatattó gondolatokkal telik meg."
Ezt a gondolatot alátámasztják a legújabb kutatások eredményei: a rendszeres és mértéktartó borfogyasztás gátolja az időskori teljesítőképesség csökkenését.
Általánosságban elmondható: a bor javítja az emésztést, véd a gyomor- és bélfertőzésektől, gátolja a vesekőképződést, csökkenti az infarktus esélyét, pozitívan hat a hormonháztartásra, életerőt ad, oldja a belső feszültséget. Egy régi népi bölcsesség szerint "több az öreg vincellér, mint az öreg orvos".

Horváth Adrien
fitoterapeuta