Ha meg kérdezik tőlem hogy tudok-e úszni, legtöbbször azt felelem, ”Persze hogy tudok! Igaz csak lefelé.” Nos, ennek az „úszásnak” a gyakorlására a Mariana-árok adná a legjobb helyet, ugyan is 11 ezer méteres mélységével és 2250km-es hosszával ez a bolygónk legnagyobb mélytengeri árka.
Ez a páratlan természeti csoda Japán mellett, tehát a Csendes-óceán délnyugati részén fekszik.
Mint tudjuk a Föld kőzetlemezei mozognak, távolodhatnak egymástól vagy össze ütközhetnek egymással, fel torlódnak vagy alábuknak. A Mariana-árok két kőzetlemez (Csendes-óceáni lemez és a Fülöp-szigeteki lemez) ütközéséből született. Az ároktól nem messze megtalálható még egy 14 szigetből álló szigetcsoport, amit szintén Marianának neveztek el. A szigetek vulkáni eredetűek.
A mélytengeri kanyont már 1875-ben is a Föld legmélyebb pontjának tartották, akkor 8164 métert mértek, majd 1960 januárjában Jacques Piccard és Don Walsh kutató csapata új mérésének köszönhetően kiderült hogy a Mariana-árok legmélyebb pontja 11 034 méterre tehető. Challenger ( kihívás )- így nevezték el az árok legmélyebb pontját.
Ezt követően 2009-ben egy Nereus nevű, személyzet nélküli mini tengeralattjáró közelítette meg a medret. 2012. Március 26-án, James Cameron személyében újra ember merülhetett az állandó sötétség mezejére.
A 11 ezer méteres vízoszlop alatt a nyomás pusztító, valamint a napfény se képes lejutni ilyen mélységbe. Ezért a víz hőmérséklete is a fagypontot közelíti meg. A nagy nyomás, a sötétség és a hideg ellenére mégis találtak életet a Mariana-árok mélyén. A kutatók szerint a mélytengeri kanyonba lehulló állati és növényi maradványoknak köszönhetően az árok igazi paradicsom a baktériumoknak. A Mariana-árok még most sincs teljesen fel térképezve. Bátran kijelenthetjük, hogy a Holdról többet tudunk. Csak reménykedhetünk, hogy unokáink pótolják a hiányosságokat.
Copyright: mainet.hu