A Balaton északi oldalán hosszan elnyúló Balaton-felvidék alapvetően négy nagyobb régióra osztható. Nyugatról keletre először a Keszthelyi-hegység magaslatai tűnnek fel, majd a jobban ismert Tapolcai és Káli-medencék következnek, a sort pedig a Pécselyi-medence zárja. A régiókban megannyi látnivaló várja a kirándulókat egész évben. A rengeteg tanösvény és kilátópont mellett látogatható barlangok és épített emlékek is fellelhetőek.
 |
A Balaton-felvidék egyik legkedveltebb része kétségtelenül a Tapolcai-medence, amely vulkanikus eredetű tanúhegyeiről ismert. Ezek közül is különösen népszerű a Badacsony, amely a terület legmagasabb pontja is egyben. A hegy 438 méteres magaslatán kilátó is áll, amelyből ráadásul elképesztő körpanorámát élvezhetünk a környékre. A Badacsonyon átvezet az Országos Kéktúra útvonala is, amely nagyjából érinti a hegy legszebb pontjait – a meredeken a hegyoldalban felkapaszkodó Bújdosók lépcsőjét, a mélybe lezúduló Kőtengert, a jellegzetes bazaltorgonákat, a hófehér Ranolder-keresztet, a Hertelendy Emlékhelyet, és a látványos Kőkaput. A területen egy rövidebb, négy km-es tanösvény is található, amely nem csak hasznos információkkal látja el a kirándulókat, hanem a Badacsony egyik jelképét, a Rózsakövet is érinti. A legenda szerint ha erre a bazalttöbre egy leány és egy fiú a Balatonnal háttal leül, akkor még abban az évben összeházasodnak. |
A Tapolcai-medence második kihagyhatatlan látnivalója a Szent György-hegy. Itt sem ússzuk meg a meredek kaptatót, hiszen egy 414 méteres hegyre kell felmásznunk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park itt is egy jól kiépített, négy km-es tanösvénnyel segíti a magaslat könnyebb felfedezését. A séta a méretes bazaltoszlopokon kívül a jégbarlangot is érinti, amely egy kőtörmelékkel elfedett üreg. A barlang nevét a télen beszoruló hideg levegőről kapta, amely nyáron is erőteljesen érezhető.
A medence kisebb tagjai a mindössze 393 méter magas Gulács, és a mellette álló Tóti-hegy. A régió továbbá ismert csodaszép várhegyeiről is. Északon fekszik Csobánc vára, a Balaton partján pedig a Szigligeti vár. Mindkét hegycsúcson trónoló építmény ma már csak impozáns várromként díszíti a tájat. A Csobánci várból már alig maradt meg néhány faldarab, míg a Szigligeti testvére egészen jól tűrte az idő vasfogát, holott mindkettő a XIII. századból származik. Mindkettőre felkapaszkodva szépséges kilátás is vár ránk.
Copyright: mainet.hu
