Amíg az emberek egy része hanyag mozdulattal rákeni az első polcról lekapott terméket a kenyérre, sokan zsírra menő háborút folytatnak azért, hogy tudatosítsák: nem mindegy, mit hova kenünk (bár ez más kontextusban is örök konklúzió). A különböző médiumokon terjengő féligazságok és – általában nem létező szakemberek nevével fémjelzett – rágalmak miatt összezavarodó margarinfogyasztók és vajpártiak tisztánlátásáért az Unilever Kft. tartott sajtótájékoztatót.

A témában kompetens előadók tisztázták a tényeket, hogy a swifti ’alsóvég-felsővég’ jellegű küzdelemben objektívebben foglalhassunk állást.

A tisztázandók apropóját az a tévhit adja, miszerint a margarin emeli a koleszterinszintet. A feltételezés abból származik, hogy az előállításhoz szükséges szilárd növényi olajok a szervezetre káros transzzsírokat tartalmaznak, ez pedig nagy mennyiségben érelmeszesedéshez és magas koleszterinszinthez vezet. Valójában azonban a hidrogénezési eljárás nem vonja magával a transzzsírsavak keletkezését, a modern gyártási technológiának köszönhetően.

Ma viszont már egyáltalán nem hidrogénezik a jó minőségű margarinokat, helyette kemény, természetes növényi zsírokkal (kókuszzsír, pálmazsír) érik el a kívánt kenhető állagot.Így a mai margarinok jóval a WHO által ajánlott 1% alatt tartalmaznak transzzsírsavakat – a vaj 3-6%-ához képest -, és többszörösen telítetlen zsírsavösszetételük miatt a szív-és érrendszerre is pozitív hatással vannak. Többszörösen telítetlen zsírsavai közül az omega-3 zsírsav segíti az erek rugalmasságát, könnyíti a véráramlást, az omega-6 zsírsav pedig jótékonyan hat a koleszterinszintre.

A vaj vitaminelőnyét is pótolták zsírban oldódó vitaminokkal (A, D, E), színezésére pedig természetes eredetű béta-karotint használnak. A minőségi margarin tehát növényi szterinjeivel éppen csökkenti a magas koleszterinszintet, ezért bátran beilleszthető az egészséges életmódba – a csomagoláson levő tápanyagtáblázat, illetve az egyes termékeken látható szívbarát jelző is tudományosan alátámasztott adatokra támaszkodik.

A szervezetnek viszont szüksége van koleszterinre, csak túlzott mennyiségben árthat – ezt a felesleget telített és transzzsírsavakból nyerjük, melyek főként állati eredetűek, és könnyen felboríthatják a védő és ártó koleszterin egyensúlyát, de ugyanúgy megtalálhatóak az édességekben és olajban sült ételekben. Napi 60-70 g zsírt azonban javasolt elfogyasztani (ez a napi energiabevitel 30%-a), hiszen fontos energiaforrásként szolgálnak, illetve szükségesek a sejthártya felépítéséhez és egyes hormonok működéséhez.

A táplálkozási szakértők szerint többet kellene növényi (egyszeresen vagy többszörösen telítetlen), és kevesebbet állati (telített) zsiradékot fogyasztanunk – ijesztő ugyanis, hogy a magyar lakosság mintegy 40%-ának problémája van a koleszterinszintjével, a szív-és érrendszeri megbetegedések pedig első számú népbetegségként vannak regisztrálva.

A fenti állításokat az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is alátámasztja, de ha valaki még kételkedne és bizalmatlankodna, anonim internetes fórumok helyett keresse fel orvosát, gyógyszerészét, az ÁNTSZ szakemberét, a kórházi dietetikust, vagy olvassa el a „Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyarországi lakosság számára” című kiadványt.

Forrás: PR Herald www.prherald.hu