Az alvajárás (szomnambulizmus, noktambulizmus) a paraszomniák, tehát az alvás közben előforduló neurológiai problémák csoportjába tartozik. Az alvajárás az alvás bármelyik fázisában előfordulhat, és egyszerű tevékenységek, mozdulatok (felülés, felállás, visszafekvés)
épp úgy jellemzőek lehetnek rá, mint az összetett cselekvések (takarítás, autóvezetés).
Az alvajáró viselkedhet ártalmatlanul, de akár szélsőségesen erőszakossá is válhat. Az alvajárás állapota harminc másodperctől harminc percig is tarthat.
Ijesztő érzés, ha az éjszaka közepén egy öntudatlan állapotban járkáló családtag motoszkálása ébreszt álmunkból. Alvajárás gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet, a népesség akár tíz százaléka is érintett lehet.
Az alvajárás komikuma filmekben, rajzfilmekben előszeretettel használt elem. A filmvásznon valóban humorosnak tűnhet a sötétben, az útjába kerülő tárgyakban bukdácsoló, sokszor falaknak ütköző ember látványa, a valóságban azonban a helyzet sokkal súlyosabb is lehet – figyelmeztet Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. Az alvajárók reggelre rendszerint nem emlékeznek arra, hogy milyen kalandos utakon jártak az éjszaka, így velük eközben bármi megtörténhet. Fent vannak ugyan, sétálnak, mozognak, beszélnek, de mégsem éberek, így súlyos veszélyeknek tehetik ki magukat az éjszaka folyamán. A családtagoknak is fejtörést okoz, hogy mihez kezdjenek a beteggel, felébresszék-e őt, hogyan tereljék vissza a hálószobába, és miként előzzék meg a hasonló eseteket.
ÉBER ALVÁS
Az alvajárás valójában a paraszomniák, tehát alvás közben előforduló neurológiai problémák csoportjába tartozik, mely főként alváshiányos embereknél fordul elő, de erős stressz is kiválthatja. A mélyalvás fázisában, amikor az alvás a legpihentetőbb, a betegek olyan tevékenységeket mutatnak, amelyek alapján ébernek tűnhetnek. Felülnek, nézelődnek a szobában, tesznek egy sétát a házban, de az sem kizárt, hogy ennél hosszabb utakra induljanak, az utcára is kimehetnek, sőt van, aki autóvezetéssel is próbálkozott. Az alvajárót felébreszteni nehéz, sőt a velük kapcsolatba kerülő személlyel szemben akár agresszívek is lehetnek.
SEGÍTHET AZ ALVÁSI RUTIN
A kiváltó okok között gyakran a túlzott alkoholfogyasztás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése áll, de a súlyos alvásdepriváció és a magas lázzal járó betegségek is előidézhetik. Az öröklődés is fontos szerepet játszik megjelenésében. Egy szülő esetén 45, két alvajáró szülő esetében már közel 60% az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A kezelésben elsődleges a megfelelő, biztonságos alvási környezet kialakítása, a hozzátartozók, hálótársak megfelelő felvilágosítása, emellett az alvási higiéné fejlesztése. Ez utóbbi egyfajta rutin létrehozását jelenti, melynek része az elalvás előtti szertartás kialakítása. Fontos, hogy mielőtt az ágyba zuhanunk, találjunk olyan módszert, ami kikapcsol, alvásra hangol. Ez lehet például egy forró fürdő, olvasás, vagy nyugtató zenehallgatás. Az alvajáró környezetét tegyük biztonságossá, ne legyenek éles tárgyak a közelben, az emeleti lépcsők tetejét kisajtóval zárjuk le és hasznos lehet valamilyen riasztó, vagy ajtónyitáskor éles hangot adó szerkezet beszerelése. Az alvajárás gyógyszeres terápiával is kezelhető: antidepresszáns és egyéb, a szakorvos által felírt készítmények segíthetnek.
FOGJA KÉZEN VAGY CSAPJON ZAJT!
Ha az éjszaka közepén alvajáróval találkozunk, a mozgását kezünkkel szelíden kormányozva, vezessük őt vissza az ágyába. Ha ezzel a módszerrel nem boldogulunk, vagy fel kell ébresztenünk, akkor azt semmiképp ne rángatással, vagy durva érintésekkel tegyük. Ilyenkor a legjobb, ha nagy zajt csapunk körülötte, ez rendszerint rövid idő alatt magához téríti az éjjeli vándorlót.
Forrás: PR Herald www.prherald.hu
