Energiaáramlás, csí, meridiánok, tao, akupunktúrás pontok és még sorolhatnám a kínai gyógyászatot jellemző kifejezéseket, amelyeket gyakran hallunk, de vajon tisztában vagyunk-e jelentésükkel, értjük-e őket?
A kínai orvoslás alapja a kínai filozófia, amelynek fő irányzatai a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus.
A taoizmus lényege a szemlélődés, a természeti törvények megismerése, tiszteletben tartása, elismerése. Nem törekszik megváltoztatásra, célja az együtthaladás. A jin-jang elvén keresztül viszi át a gyógyításba ezeket az elveket.
A tao az életet 5 fázison keresztül jeleníti meg, erre épül a gyógyítás egyik fő alapelve, az 5 elem tana. Az öt elem a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz.
A HKO egy energetikai egységnek tekinti az embert. A Földön élünk, de az Égi energiák is hatnak ránk, tehát bennünk egyesülnek a földi és égi erők. Ezeknek, vagyis a test-lélek-szellemnek egyensúlyban kell lenniük. Ez az egyensúly jelenti az egészséget.
Testünket 12 energiapálya, úgynevezett meridián szövi át, ezeken keresztül áramlik az energia, a csí. Az egészség alapfeltétele, hogy az energiaáramlás folyamatos és egyenletes legyen. Mihelyt valahol elakad, többlet vagy hiány keletkezik, megbetegszünk. A gyógyítás célja mindig az energiaáramlás helyreállítása.
A gyógyítás folyamata jelentősen eltér a nálunk megszokott akadémikus vagy nyugati orvoslás módszereitől.
A jin-jang jelképezte dinamikus ellentétpárok (sötét-világos, éjjel-nappal, férfi-nő, Nap-Hold stb.) egymást kiegészítik, egymásba alakulnak, kiegyensúlyozzák egymást. Amíg az egyensúly fennáll, egészségesek vagyunk, ha borul, megbetegszünk.
Az egyensúly visszaállítása, vagyis a gyógyítás folyamata a megtekintéssel kezdődik. A gyógyító számára értékes információkat hordoz a betegről annak magatartása, testtartása, beszédmódja, gesztikulálása, tekintete, viselkedése.
A megtekintés után egy nagyon alapos kikérdezési folyamat kezdődik. A kérdések kiterjednek a beteg alvási szokásaitól kezdve, az általános állapotán keresztül egészen addig, hogy például szokott-e lázas lenni, gyakran fáj-e a feje, milyenek a táplálkozási szokásai.
Ezután a meghallgatás következik: a gyógyító fontos következtetéseket von le a beteg szív-, tüdő-, bélhangjaiból, a hangszínéből, a köhögéséből. Megállapításait az adott szerv kopogtatásával is megerősíti.
Egy-egy diagnózis felállításakor fontos az érintés és tapintás módszere is.
A kínai állapotfelmérés speciális eleme a pulzus-és nyelvdiagnosztika. A pulzusvizsgálat mindkét kézen 3-3 ujjal történik. Ennek során a gyógyító képet kap a meridiánok állapotáról és a betegség okairól is képes információkat gyűjteni.
A nyelv vizsgálata során annak formáját, színét, a nyelvtestet bevonó lepedék színét, szagát vizsgálják. Mivel a nyelv is egy mikro akupunktúrás terület, rajta a szerveink kivetülési pontjai, ill. zónái megtalálhatók, ez a vizsgálat is képet ad belső szerveink állapotáról, a betegségünkről.
A diagnózis hosszú folyamata után következik a kezelési terv és a gyógyítás. A 8 kezelési stratégia elvén alapul ez a folyamat: izzasztás, hánytatás, székletürítés-purgálás, harmonizálás, óvatos melegítés, frissítés- élénkítés-hűtés, energetikai feltöltés, energia levezetés.
A gyógyítás eszközei: akupunktúra (test, fül, koponya), moxibució, köpölyözés, mozgástréning, csikung, jóga, táplálkozástan (hideg-meleg, jin-jang), hidroterápia, kínai masszázs, fitoterápia.
A beteg aktív közreműködése elengedhetetlen része a gyógyulási folyamatnak.
A kínai filozófia szerint a szervezetben áramló energia az egyes szervekben más-más időben fejti ki áramlásának maximumát. Ennek alapján alakult ki a szervóra, amely mutatja, hogy bizonyos szerv energiamaximuma mikor éri el a csúcspontját.
 Gondolatok a Hagyományos Kínai Orvoslásról |
A kínai gyógyászat alapja a már említett 5 elem tana. Az ábra az 5 elem és az egyes szervek kapcsolatát mutatja:
 Gondolatok a Hagyományos Kínai Orvoslásról |
Az akupunktúrás kezelés pontkiválasztási szabályainál irányadók az elemtan elvei.
Ezek a kezelések alkalmasak az energiahiány- vagy többlet kiegyenlítésére, tehát az egyenletes energiaáramlás helyreállítására.
A kínai gyógyászat évszakokat, színeket, érzéseket, szagokat, hangulatokat rendel hozzá az egyes elemekhez.
A HKO szerint a betegségek okai 3 fő csoportra oszthatók:
- a szélsőséges klimatikus hatás: a szél, a hideg, a forróság, a nedvesség, a szárazság és a hőség
- a 7 érzelmi állapot: harag, vágy, tépelődés, gond-bánat, félelem, gyász, ijedség.
- a semleges kórokozó faktorok: táplálkozási rendellenességek, túlzott fizikai megterhelés.
E rövid összefoglaló pusztán csak ízelítő a HKO bonyolult, ugyanakkor csodálatosan logikus, egymásra épülő rendszeréről. A diagnosztikai és terápiás eljárások mindig személyre szabottak. Például egy torokfájásnak, fejfájásnak számos kiváltó oka lehet, függően a fájdalom helyétől, jellegétől, stb. A HKO mindig pontos diagnózist állít fel és a szerint kezel.
Mind a diagnosztizálás, mind a terápia során maximálisan figyelembe veszi a természeti törvényeket, azt, hogy minden ember szerves része a természetnek, mindenkire hatnak a természeti törvények és nem törekszik kiszakítani az egyént természetes közegéből.
A cikkben tárgyalt gyógymód több mint 3000 éves múltra tekint vissza. Hasonlóan Európához, Keleten is a papok kezében összpontosult kezdetben a gyógyítás tudománya, és ők alapozták meg a tudományos orvoslást. A kínai orvoslás is tapasztalati úton alakult és fejlődött. A Sárga Császár ie. 3. évezredben élt (korának igen felvilágosult uralkodója volt), és az ő nevéhez fűződik az a Belgyógyászati Tankönyv, ami máig a HKO alapjának tekinthető.
A HKO mára elterjedt az egész világon, mindenütt találunk olyan klinikát, amelynek ez adja működési alapját, vagy párhuzamosan alkalmazza az akadémikus orvoslással együtt.
Horváth Adrien
természetgyógyász
Copyight: mainet.hu
