Történelmi jelentőségű ítélet született egy orrszarvútülök csempész ügyében Dél-Afrikában. Egy thaiföldi férfit 40 év fegyházra ítéltek, miután bizonyosságot nyert, hogy több alkalommal illegálisan próbálta exportálni a súlyosan veszélyeztetett állatok tülkét, egy szervezetett bűnözői csoport vezető tagjaként. A WWF óriási lépésnek tartja az ítélet megszületését, amely reményt adhat a veszélyeztetett fajok illegális kereskedelme ellen folytatott harcban.
Az illegális kereskedelem napjainkra számos fajt sodort a kihalás szélére. Mindössze öt orrszarvú faj él a vadonban, ezek mindegyike veszélyeztetett. Indiában az elmúlt 100 évben 100 000-ről 3200 példányra csökkent az illegális kereskedelemben szintén keresett tigrisek száma. Az elefántcsont csempészek pedig már attól sem riadnak vissza, hogy múzeumokban kiállított agyarakat lopjanak el, annak érdekében, hogy kielégítsék a hatalmas feketepiaci kereskedelmet. A WWF évtizedek óta küzd azért, hogy felvegye a harcot az illegális kereskedelemmel, de szigorú jogszabályok és hatékony intézkedések nélkül a veszélyeztetett fajoknak nincs esélye. Éppen ezért kiemelten fontos ez az ítélet.
A szakemeberek hosszú évek óta várnak arra, hogy tényleg a bűnök súlyosságának megfelelő ítélet szülessen az illegális kereskedelem kérdésében. Eddig többnyire pénzbírsággal, vagy néhány hónapnyi elzárással büntették a feketepiaci kereskedőket, ez az ítélet azonban végre tényleges elrettentő erőt képviselhet. Ez az első komoly lépés azon az úton, amely a veszélyeztetett fajok megmentéséhez vezet. Azonban az a tény, hogy a thai férfi három dél-afrikai és ázsiai társa ellen a vádakat ejtették minden magyarázat nélkül, aggodalomra ad okot.
Az illegális kereskedelem sokszor szervezett bűnöző hálózatokon keresztül zajlik, egy ilyenben játszott vezető szerepet a napokban elítélt férfi is. A kihallgatásán bevallotta, hogy úgynevezett „ál-vadászatokat” szerveztek, amelyeken hivatalosan trófeának szánt állatokat lőttek ki, azonban ehelyett, az ázsiai feketepiacon akarták értékesíteni az állatok ékességeit. A vallomásában elmondottak végre megadhatják a szükséges lökést a vadászati engedélyek jobb ellenőrzési rendszerének kialakítására és az ehhez kapcsolódó hálózat központosítására.
Ez a vallomás egyértelmű bizonyíték arra, hogy az orvvadászok és az illegális kereskedők az ország túlságosan engedékeny bürokratikus rendszerét kihasználva legális eszközök közé rejtik az illegális vadászatot. Ezzel végre elindul az a folyamat, amely szigorúbb intézkedésekhez vezet, hosszú távon pedig ténylegesen biztosítani lehet a veszélyeztetett fajok védelmét.
Csempészek
