Ha valakire, akkor Cra semmiképpen nem mondanánk rá egyből, hogy szed valamit, egyszerűen csak piszkosul erős és ráadásul mindamellett, hogy az idei tour megnyerésével már mind a három nagy körversenyt megnyerte, egy igazán közvetlen és szimpatikus személyiség, ami előnyére válik a rajongók és az újságírók szemében egyaránt.
Mindenki Lance Armstrong teljesítményéhez hasonlítja az olasz kerekes mostani fölényét,
annál is inkább, hogy 1999-ben az amerikai pontosan akkora 7:37-es előnnyel ért be a célba és lett első az összetettben, mint most Nibali. Csak, hogy míg Armstrongot mind a hét Tour de France sikerétől megfosztották doppingvétségei miatt, addig ez az ember 29 esztendősen nagyon úgy néz ki, hogy saját erőből volt képes így elpáholni a mezőnyt.
Pedig nem feltétlenül rá számoltak a fogadóirodáknál. Ment itt a nagy fogadkozás, hogy majd mikor csap össze a címvédő Chris Froome és a kétszeres győztes Alberto Contador, aki már három sikerrel is büszkélkedhetne, ha a legutóbbi győzelmét el nem veszik tőle. 2007-ben és 2009-ben viszont nagyobb gond nélkül elhozta a győzelmet. Idén kettejük párharcából az ég világon semmi nem lett, köszönhetően főleg annak, hogy mind a ketten idő előtt (sőt elég korán) feladták a küzdelmet.
Nibali viszont ott volt és gyakorlatilag azonnal lecsapott a lehetőségre. A sportoló aztán megállíthatatlanná vált és bizonyította miért is aggatták rá ezt a messinai cápa nevet. Az ugye addig oké, hogy ott született ahol, de a cápa? Nos, miután már eddigi pályafutása során nem először bizonyította, hogy képes ilyen helyzetfelismerésekre és pontosan akkor gyújtja meg a kanócot mikor arra a legnagyobb szükség van, vagy ahogy még mondani szokták megérzi a vérszagot! Na hát ezért van ez a név!
Persze bár ebben a névben benne van a születési hely, igazából nem ott indult a kerékpározás számára sportolói karrierét nézve. Az igazi kezdet ebből a szempontból ott indult, hogy először is elég nagy mozgásigénye miatt elkerülhetetlenné vált a szülőktől, hogy bicajt vegyenek a srácnak, amit ők így hát meg is tettek, ráadásul nagy örömmel. Az édesség volt a mániája gyerekkorában (legalábbis az anyukája szerint), így hát egyáltalán nem bánták ezt az új hobbit. Akkoriban ezt ugyanis még nevezhették volna annak is ha akarják.
Ott viszont már szó sem volt hobbiról, mikor úgyszólván koraérettségét is tanúsítva már 15 esztendősen búcsút intett a szülőknek és a Mastromarco csapatához került. Persze nem egyedül élt egyből, de ez valószínűleg magától értetődő. A két testvérével együtt nevelkedő Vincenzo (öccse Antonio szintén kerékpározik és versenyeztek együtt az idén, lány testvére Carmen pedig fotós) nagy előnyére már 18 éven kora környékén fényderült egy orvosi vizsgálat alapján.
Az ugyanis már azóta teljességgel biztos, hogy a vére különleges adottságokkal van megáldva az oxigénszállítást illetően, ez pedig ha ezt a sportágat nézzük igen jól jön, sőt! Ráadásul ez is réges-régen köztudott róla, nem pedig a Tour közben jött rá mindenki, úgy hogy tényleg nem lehet ráfogni semmilyen doppingvétséget. Pedig ha valamelyik csapatban ennek lassan már egyesek szerint hagyományt lehetne teremteni, akkor az Asztana teamjében mindenképpen.
Náluk buktak már le nagy nevek, kezdhetnénk a sort rögtön a vétséget még mindig tagadó (de a bizonyíték, meg bizonyít, nincs mit tenni) spanyol Contadorral, vagy éppen a csapat élén álló Alekszandr Vinokurov sem a legtisztább emberek közé tartozik. Viszont Nibali csak 2013 óta erősíti a csapatot, előtte jó pár éven át a Liquigas embere volt, olaszként egy olasz csapatban. 2006-tól tartott 2012-ig ez a kapcsolat, mely ez idő alatt hozott egy Vuelta győzelmet a két félnek még 2010-ben. Tavaly aztán jött a másik siker, mikor is a Giro d’Italia győztese lett, de azt már jelenlegi teamjével.
Nibalit pedig nem kell félteni, nagyon jól kezeli a mostani szituációt is, és akár csak a Tour alatt, most is higgadt és türelmes. Valamint abszolút reális, miközben nem szeretné az álmait feladni. A cél ugyanis azok után, hogy most már megvan neki mind a három nagy körverseny győzelme, így duplázásra készül. A Giro és a Vuelta egy azon évben tavaly nem jött össze, most viszont szeretné majd megnyerni ismét az olasz versenyt, amivel egyszerre birtokolhatna két címet is a Tour kezdetéig, még ha nem is egyazon évben nyerte meg.
Bár ha abból indulunk ki, hogy Lance Armstrong (még ha mint az kiderült nem is önerőből) hétszer egymás után képes volt megnyerni a francia viadalt, akkor az olasznak ilyen teljesítménnyel amit most nyújtott miért ne sikerülhetne? Az elején az esőben is odatette magát, de a hegyen is figyelni kellett rá. A győzelem után pedig 29 évesen házas emberként és egy gyermekes apukaként (van egy lánya, Emma Vittoria) továbbra is ugyanaz a közvetlen és nyugodt személyiség aki addig is volt. Persze nem verseny közben. Ott is koncentrál és tényleg higgadt, de amikor kell akkor hatalmas erődemonstrációra képes.
A médiának is válaszol mindenre, ráadásul az most elég sokat foglalkozott vele. És ez nem is legfőképpen a nagyvilágot, sokkalta inkább hazája sajtóját illeti. Igazi hős lett Olaszországban, mert ő lett a hetedik a sorban aki nyerni tudott Párizsban. A neves szaklapok mind szinte csak róla szóltak, a legkülönfélébb jelzőket használva mindarra amit elért.
Fotó: Sportmenu.net/Nytimes.com/Consistentlyaverage.co.uk
Copíeight: mainet.hu