Ki ne hallott volna Moldova György halhatatlan könyvének, a Ferencvárosi koktélnak a „verhetetlen 11”-éről, amelyben majmok játszották ezt a nemes játékot?
Ugyancsak ennek a könyvnek a börtönválogatott fantasztikus sikerét bizonyára nem felejtjük el. Ez most a valóság! Aki hallott a magyar orvosválogatottról, tegye fel a kezét!
A feledhetetlen Dr. Füle – Dr. Papp „ékpárról”, és Dr. Hernoldról, aki a játékot nem kottából, hanem az anesztes műszerek mellől tette hatékonnyá, pontosabban gólérzékennyé.
Ki ne ismerné az állatok nagy barátját és segítőjét, gyógyítóját, Dr. Koch Robit, aki szervezte és irányította a zöld-fehér vérű és szívű szurkolók által istenített FTC csapatát, és hasonlóan nagyvonalú játékával tette eredményessé az orvosválogatottat is.
Ki hallott az orvosválogatott többszörös világbajnok magyar csapatáról?
Tudjunk meg többet erről a piros-fehér-zöld vérű, nagyobb hírnévre méltán jogosult csapatról és közösségről!
Az orvosválogatottak első európabajnokságát 1989-ben, Thessalonikiben rendezték, amelyet megnyert a magyar csapat. (Ekkor léptek először nemzetközi porondra – bár mérkőzéseket már korábban is játszottak) A győzelmet követően az MLSZ együttműködésével megtalálta az összes NB I-NB II és NB III-ban játszó igazolt orvos játékost. Voltak köztük profi játékosok, és olyanok is, akik a praktizálás mellett a versenyszellem, a társaság és a labdarúgás szépsége iránti elkötelezettségüket bizonyítva a munka mellett űzték versenyszerűen ezt a játékot.
Az orvosválogatottba a toborzást követően bekerült játékosok szívüket, lelküket kiteszik a csapatért, a közösségért és nem tévedés, az orvosi hitvallásukért. A Thessaloniki diadalt követő 20 éven keresztül a csapat Hungaro Med Budapest néven vett részt az 5000 résztvevős „orvosolimpián”, ahol 40 sportágban mérték össze az erejüket, ügyességüket az orvosok.
2006-ban önállósodott a labdarúgás, amikor is először Németországban került megrendezésre az első orvoslabdarúgó világbajnokság.
Ki lehet a válogatott tagja, illetve milyen feltételekkel indulhatnak a világbajnokságon?
Nem lehet kérdés, hogy orvosi diplomával kell rendelkezni. Az sem kérdés, hogy az adott nemzet állampolgáraként szerepelhet az adott ország csapatában függetlenül attól, hogy életvitelszerűen hol él..
A labdarúgás általános szabályaitól eltérő érdekes, de logikus szabály a következő. A csapatban a pályán az alábbi összetételű csapat játszhat előírások szerint: Egy 23-25 év közötti játékos, a többiek felette kell, hogy legyenek. De. Legalább két sportoló 35 év feletti, valamint 2 fő 40 év feletti játékos kell, hogy a pályán játsszon – ennek megfelelően kell gazdálkodni a cserékkel. Annyi könnyebbséget ad a kiírás, hogy folyamatos cserére van lehetőség a mérkőzéseken, vagyis nem áll meg a játék a cserék miatt.
Amennyiben ez az életkorhoz kötött szabály sérül, a szabálysértést elkövető csapat (amelyet az ellenfél jelez) automatikusan gólt kap – kemény szabály, de érthető!
16 csapat 4 selejtező csoportban (selejtezőcsoportonként 4 csapat részvételével) küzd a továbbjutásért. Csoportonként az első és második helyezett egyenes kieséses rendszerben játszik. A csapatok helyosztókat játszanak még a 7. helyért is.
A játékidő: 2×40 perc. Döntetlen a csoportmérkőzéseken van, azonban az egyenes kieséses szakaszban döntetlen esetén nincs hosszabbítás, egyből tizenegyesrúgásokra kerül sor.
Nézzük a magyar orvosválogatott utóbbi időszakában elért eredményeit:
2006 – negyedik hely Mainz – Németország (azért ott rendezték, mert akkor Németországban volt a foci VB, jövőre azért lesz Brazíliában, mert akkor van a foci VB is). Sajnos a fél csapat betegen feküdt, és a kísérő orvosok is be kellett, hogy szálljanak játszani – elég extrém helyzet volt.
2008 – Litvániában győzelem!, 2010 – Innsbruck –győzelem!, 2011 Manchester – 3 helyezés, 2012 Malmő győzelem!, 2013 – Budapest – 7. hely – no, ez hogy jött össze? Megnézzük.
Előtte viszont azt kérdezem, hogy a világbajnokságokról és a kiváló helyezésekről ki tud kis hazánkban? Ebben az utóbbi időben nemzeti válogatott és klubszinten kevés sikert magáénak mondható labdarúgó sportágban miért nem becsüljük meg és beszélünk róla lényegesen többet, hiszen ezek a fiúk kiválóak a pályán és a szakmájukban egyaránt!
Kétségtelen tény, hogy kis hazánkban csak a győzelmekre vagyunk érzékenyek, és a helyezések nimbusza lényegesen kisebb, mint a győzteseké.
Miért nem ismerjük el a széles nyilvánosság előtt, és miért nem (uram bocsá) sztároljuk az orvoslabdarúgás élvonalába tartozó csapatunk tagjait?
Talán a színvonal miatt? Nekem csak a hazai mérkőzéseken volt szerencsém látni a csapatot, de meggyőztek arról, hogy a csapatnak van stílusa, vannak kiemelkedő játékosai és természetesen az erényei mellett vannak hiányosságai. Azt azonban bizton állíthatom, hogy a világ elitjébe tartoznak.
Nézzük meg a hazai szervezésű világbajnokságot.
A megnyitóünnepségnek 2013. június 29-én a Ramada Hotel adott helyt. A csoportmérkőzések június 30 és július 2. között zajlottak, majd az egyenes kieséses szakaszra ill. a helyosztókra július 4-6 között került sor.
A magyar csapat eredményei: Magyarország – USA 2:0; Magyarország – Ukrajna 3:4 (tizenegyest hibáztunk), Magyarország – Livánia 3:1, Magyarország – Spanyolország 2:4, Magyarország – Brazília 2:3 (a 65. percben még 2:0-ra vezettünk), Magyarország – Ausztria 4:2
Végül a magyar csapat a 7. helyen zárt, pedig több volt ebben. Elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy minden mérkőzésen vezettünk, és rengeteg helyzetet hagytunk ki. Ismerjük az örök igazságot: a labdarúgást gólra játsszák.
Érdekes átnézni, hogy – a munka mellett -, az orvosválogatott csapat miként készül fel a világbajnokságokra?
Alapvetően mindenki a saját nagypályás klubjában edz. Aki nem tud rendszeresen nagypályán játszani, az 1 év múlva nem tud az elvárt szinte teljesíteni és kiesik, ezért mindenki a munka mellett megfelelő szinten edzésben (versenyben) marad.
Évente általában 5-6 mérkőzést játszik NB II-es, NB III-as csapatok ellen. Ezen kívül hagyományosan részt vesznek (és megnyerik) a Vecsés kupán, valamint májusban a Transdanubia kupán, ahol a Duna menti országok csapataival mérkőznek meg (és szintén legtöbbször nyernek).
Aranylábú orvosgyerekek, mi a csuda történt veletek az idén?
Aki kint járt a mérkőzéseken láthatta, hogy nem felejtettünk el játszani. A csapatnak volt stílusa, tartottuk a labdát és kerestük a réseket, kialakítottuk a helyzeteket. A védelmünk egy kicsit lassúnak bizonyult és a területek lezárásával is adódtak nehézségeink. A támadójátékunkra jellemző volt , hogy eljutottunk a helyzetekig, amelyek közül azonban sok kimaradt, ami egyrészt a koncentrációnak, másrészt az edzettségi állapot hiányosságaira vezethetőek vissza.
Az egyébként is „szemet szúrt”, hogy a vezetést nem tudtuk megtartani, és a mérkőzések utolsó szakaszában nem maradt elég erő az eredmény tartására vagy újításra – kivétel pl. a Litvánia elleni mérkőzés, ahol az utolsó 10 percben lőtt 2 góllal biztosítottuk a győzelmünket és a továbbjutást a csoportból.
Felmerül a jogos kérdés, hogy egy hazai rendezésű világbajnokság előnyt jelent, vagy hátrányt? Nos, a válasz nem egyértelmű, de hajlok arra, hogy inkább hátrányt. Miért? Alapvetően azért, mert elvonja a koncentrációt a mérkőzésektől az, hogy elérhetőek a játékosok telefonon, nem tudnak igazán kiszakadni a mindennapi taposómalmából (pedig együtt lakott a Csapat Szentendrén egy jó szállodában).
A szurkolótábor sokat segít, amit bizonyít a Litvánia elleni eredmény, amelyben a szurkolóknak sokat segítettek a csapatnak.
A csapat tagjainak a tapasztalata az volt, hogy dacára a hazai közönségnek, a közös szállásnak, azért mégis elvitte a koncentrációjuk egy részét a hazai mindennapok tennivalói, problémái jelentkezése a mérkőzések előtt. Külföldi helyszíneken könnyű volt csak a mérkőzésekre koncentrálni.
Milyen volt az idei torna hangulata? Mik voltak a résztvevők visszajelzései?
Jelentem, nagyon jól vizsgáztunk az orvosvilágbajnokság szervezését illetően.
Dr. Hernold László aneszteziológus, több kórházban és több szakmai stábban dolgozik, emellett saját vérszállítással foglalkozó cégét vezeti. Öttusázott, vívott és más sportágban jeleskedett, és amikor fáradt volt akkor focizott. Az egyik barátja hívta le az orvosválogatottba, és azóta oszlopos tagja és az Orvos Barátok Labdarúgó Egyesületének elnöke. Csapatkapitánya )az Dr, Veréb Attila) . Az ő főszervezésével (és mellette még a csapatban is játszott) egy egész csapat dolgozott.
Meglepetés
Gondolta volna az olvasók közül bárki, hogy a résztvevő kb. 600 fő orvos játékos és hozzátartozó (közülük szintén sokan orvosok) a labdarúgó orvosvilágbajnokság ideje alatt egyúttal a délelőtti időszakokban orvoskongresszuson vettek részt? Bizony ám! A 16 csapat tagjai a mérkőzések előtt komoly szakmai programokon vettek részt, ahol többek között megvitatták, hogyan a legjobb egy-egy sportsérülést ellátni, kiugrott izületeket reponálni, stb., vagy éppen az immunhiányos állapot kezelésének leghatékonyabb módszereinek a tapasztalatainak átadását végezték azért, hogy mindenki a saját országában hatékonyabban gyógyíthassa a gyerekeket, nőket és férfiakat.
Ezt követően délután kimentek a pályára, kitették a szívüket és a tüdejüket.
Milyen volt a torna hangulata?
Nagyon emberi, interkulturális és végtelenül sportszerű. Kiváló idő, jó talajú pályák, sok csapat, jó szállás, finom ételek, közeli helyszínek, pontos és jól felszerelt buszok, pontos időzítés – mi kell még?
Hogyan zajlott a szervezés?
A hazai magyar csapat Dr. Hernold László főszervezésével valódi szervező csapatot kovácsolt össze, hiszen egyszerre kellett az 1 hét alatt 16 csapatból (kb. 320 fő játékosból) álló orvos labdarúgó világbajnokságot megrendezni, és egy közel 600 fős orvoskongresszust, egyidőben! Csoda, ha a főszervező napi nem egészen 3 órát aludt és közben még a pályára is lépett?
De megérte. A szakmai programokra a Convention Budapest Kft. orvoskongresszus szervező cég segítségével zökkenőmentesen és magas színvonalon bonyolították le a mérkőzéseket, szakmai, kulturális – idegenforgalmi programokat. Természetesen nem valósulhatott volna meg a hazai magyar csapat igazi csapatmunkája nélkül, hiszen mindenki hozzátette amit tudott – labdát, mezeket és azok megnyomását stb.
A visszajelzések szerint – márpedig ez az egyik legfőbb értékmérő – az eddigi egyik, vélhetően a legjobb szervezésű világbajnokság. Miért? Pl.
Minden csapat a saját himnuszát úgy hallgatta, amilyen MP3-as feldolgozást küldött, vagyis ahogy az hiteles, s nem a szervező által az internetről „levadászott” vad verziót – ahogyan ez más orvosvilágbajnokságokon megszokták. Jók talajú pályákon zajlottak a mérkőzések, a szállás is nagyon rendben volt. A buszok akkor és ott voltak, amikor szükséges volt, a kiegészítő programok nagyon érdekesek és színvonalasak voltak – pl. éjszakai hajózás, szoborpark és sziklakórház megtekintése, szerdán Domonyvölgyben lovasbemutató, lovasíjászat stb.
Extra – a szervezők a jelentkezők adatai alapján látták, hogy az adott héten kinek volt születésnapja. Komoly meglepetést okozott a himnuszok előtt felhangzó Happy Birthday To You, amelyet követően az ünnepelt játékos egy tűzijátékkal díszített tortát kapott. Ezt követően csendültek fel a himnuszok hangjai. Ez igazán figyelmesség.
Jól érezték-e magukat a résztvevők? A válaszom egyértelműen igen! Mire alapozom ezt? Alapvetően a sportszerű és baráti hangulatra. Hallottak már olyat, hogy egy világversenyen gyakorlatilag nincs kifogás? Na, ezt most sikerült elérni.
Miért történhetett ez így? Nézzünk be a kulisszák mögé.
A döntőben Németország – Csehország mérkőzésen 0:0-as állásnál a mérkőzés 70. percében a cseh csapatból kiállítottak egy 35 év feletti játékost, és emiatt nem felelt meg a csapat a pályán a korosztályos előírásoknak. A cseh csapat a szabályokat másképp értelmezte, ezért nem voltak megfelelő arányban a pályán (nem volt 2, csak 1 35 év feletti játékosuk a pályán, ezért az egyik 25 év feletti játékosukat le kellett volna cserélni, és helyette 35 év feletti játékost kellett volna beküldeni). A németek kis idő múlva jelezték, hogy nem a szabályoknak megfelelő arányban vannak a pályán a cseh csapat játékosai. A szabályok szigorú betartása esetén a Német csapatnak kellett volna megítélni egy gólt és középkezdéssel folytatni a játékot. A cseh csapat játékosai nem értették mi a hiba a részükről. A komoly vitába forduló helyzetet Hernold doki segítségével sikerült megoldani, aki egyeztetett a Német kapitánnyal, aki a fair Play szellemében nem érvényesítette a szabályt, amelyet akaratlanul szegett meg a cseh csapat, pedig a szabály betartása számukra jó eséllyel a világbajnoki győzelmet jelentette volna. A mérkőzés 0:0-s eredménnyel zárult és a tizenegyes párbajt a németek 6:5 arányban nyerték meg. Így volt sportszerű.
Rendezünk orvoslabdarúgó világbajnokságot, de miből, milyen erkölcsi és anyagi támogatással?
A csapatonkénti 5000 euró nevezési díj nem nevezhető roppant soknak különösen úgy, hogy ezért teljes ellátást kaptak a résztvevők. Az MLSZ elnöke – Csányi Sándor –, személyesen vállalta el a világbajnokság védnökségét. A bírói költségekhez, mint MLSZ hozzájárulást kértek tőle a szervezők, de még válaszra sem méltatta a kérést. A világbajnokságon személyesen nem jelent meg, mindössze a nevét adta az orvoslagbarúgó világbajnoksághoz. Azt gondolom egy ilyen magas tisztségben lévő sportvezető a sportágat ha nem is személyesen, de az MLSZ hivatalos delegáltjaként más sportvezetővel képviseltethette volna magát, hiszen ki tudja megszámolni a kezén mennyi labdarúgó világbajnokságot rendeztünk itthon, ha nem is a nagyválogatottról van szó.
Ki finanszírozta akkor a VB-t? Alapvetően a nevezési díjak fedezték, de ezen felül rengeteg személyes segítésre volt szükség a valóban magas színvonalú világrendezvény sikeres megszervezéséhez.
Ki fizette a nevezési díjakat? Nos, ezt is érdemes megvizsgálni. A csapatok forrása alapvetően az adott ország Egészségügyi Minisztériuma, hiszen szakirányú nemzetközi eseményről beszélünk, illetve az országok orvoskamaráinak a költségkeretéből fedezik.
Nálunk minimális szponzoráció mellett a játékosok saját pénzüket dobják össze, hogy részt tudjanak venni.
Feltette már a kezét az, aki hallott a Magyarországon megrendezett Orvoslabdarúgó Világbajnokságról?
Vajon honnan hallhatott róla? Az elmúlt években szinte sehonnan, csak néhány nagyon szűkszavú információ juthatott el arról, hogy a csapat világbajnoki címet szerzett!
Kétségtelen tény, hogy a hazai világbajnokságról lényegesen több információt közölt a média. Az MTV Híradó, a Duna TV, valamint a Digi TV is beszámolt a sporteseményről, valamint a helyi sajtó írásai is megosztották az információt az olvasóikkal. Ezzel meg is elégedhetnénk a csapat kicsit balszerencsés és visszafogott teljesítményét tekintve. De. Amikor világbajnokként tért haza az orvoslabdarúgó válogatott, akkor ennek jó esetben a 10-edrész híradást sikerült közölni. Miért? Úgy gondoljuk, hogy nincs sportértéke?
Vonjunk egy pici párhuzamot. Az idén diadalmaskodó német válogatottról több oldalas cikkek jelennek meg, riportok és híradások számolnak be a világbajnokságról, a győzelmükről. Azt nem vitathatjuk el, hogy náluk a labdarúgás terén nagyon kiemelkedő eredményeket érnek el. Akkor miért jelenik meg ennyi riport, újságcikk erről a világbajnoki győzelmükről? A válasz egyszerű: Mert az adott szegmensben ez világra szóló eredmény, nagy teljesítmény, amely méltán tart számot elismerésre!
Az egyik német lapban 20 pontban összefoglalva köszönik meg a sikert azoknak, akik közreműködtek a győzelemben. Mi vajon mennyit tudnánk felsorolni?
Vegyük számba, mi is az üzenete az orvoslabdarúgó világbajnokságnak, amelyet ez év nyarán Magyarország rendezett?
Barátság – szakmai és interkulturális kapcsolatok kialakítása határok nélkül
Szakmai tapasztalatcsere, továbbképzés
Sportturizmus fellendítése
Jó példa az egészséges életmódra
Év közben jótékonysági gyűjtés, bemutató mérkőzéseken részvétel, pozitív minta adása az országok lakosai számára
Nézzünk bele a varázsgömbbe!
Látjuk a jövő évben, Braziliában megrendezésre kerülő világbajnokságot, de ott van a magyar csapat? Sikerül összeszedni azt a minimum tízmillió Ft-ot, amennyibe csak az útiköltség kerül? Mi szurkolni fogunk, hogy sikerüljön.
Aki nem hiszi, járjon utána! Ha pedig meggyőződött e cikk valóságtartalmáról, terjessze ismerősei körében!
Forrás: PR Herald - www.prherald.hu