Félreértés ne essék, nem Demjén Ferenc híresen-hírhedt és általunk abszolút e kedvelt daláról, s annak szövegéről van szó. Sokkal inkább arról, hogy Pakson elindult valami a foci szempontjából. 3 forduló elment eddig az NB1-ből de ők még mindig hibátlanok! Egy újabb kiscsapat menetelése, kérdés meddig tart ki a lendület?

Ha emlékszünk még anno a Debrecen is nagyot küzdött azért sokszor, hogy egyáltalán a magyar labdarúgás élvonalába bekerülhessen,

vagy hogy ott maradhasson a csapat. 1993-tól kezdve stabilabb lett a helyzetük, 99-ben már Magyar Kupát nyertek, aztán bár 2001-ben elvileg kiestek volna a BKV Előre nem vállalta az indulást és így a vége az lett, hogy maradhattak ami nagyon jól jött a későbbiekre nézve.

A folytatás ugyanis álomszerűre sikerült. Bronzérmesek lettek, aztán mikor 2004-ben a bajnoki címről nem sokkal maradtak le és egy újabb harmadik hely után rá egy évre már bajnoki címet szereztek, az volt a hab a tortán. Azt pedig onnantól kezdve csak 2008-ban engedték ki a kezükből, majd aztán jött egy újabb nagy siker a BL illetve az EL szereplést tekintve, de a többit már úgy is tudjuk.

Hogy miért volt ez olyan fontos? Nos lehet bármilyen szemmel nézni, akár csak egy korai úgymond fellángolásnak, azt amit most a Paks együttese művel, de az, hogy három forduló után eddig egyetlen egy gólt sem kaptak és így teljes mértékig 100 %-os állapotban folytathatják a bajnokságot, ráadásul listavezetőként, azért erre nem lehet nem odafigyelni! Még akkor is, ha tényleg az elején vagyunk a történetnek, meg akkor is, ha csak magyar viszonylatban szemléljük ezt.

Márpedig éppen ez az alapja ennek. Megszokhattuk, hogy nem igazán szokott megváltozni a megszokott erősorrend az NB1-ben, általában néhány kivétellel mindig ugyanazok a gárdák csatáznak az elsőségért, feltéve ha a legutóbbi évtizedet vesszük alapul. A Debrecen egy ugyanolyan kiscsapat volt lényegét tekintve (és elnézést a Loki szurkolóktól, hogy így vonok párhuzamot) mint most a Paks.

Az eredményeiket nézve tudjuk, hogy nem ez az első szezonjuk, 2006/07-ben jutottak fel, s azóta volt ott fel is út, le is út, mert voltak bár nem egyszer a hátsó mezőnyben a tabella alapján (így pl. tavaly mikor a 13. lett a gárda), de 2011-ben az eddigi legnagyobb sikerként ezüstérmesek lettek. Most nem titkoltan a bajnoki címet veszik célba, de bár most legutóbb is 3-0-ra nyertek minden nagyobb gondot elkerülve az MTK ellen, örülnek, de reálisan nézik a helyzetüket.

Amikor például a meccs kapcsán Kovács Gábort a Paks labdarúgóját kérdezték, akkor ő is bevallotta, nyilván nagyon jó érzés ilyen szériát futni (persze akkor még csak két megnyert találkozójuk volt), de nem foglalkoztak annyian a dologgal, mert ők egy kiscsapat. Ebben pedig abszolút igaza van, ám mostantól kezdve ideje lesz elkezdeni foglalkozni velük.

Mikor elindul a vonat 2

Azt ugyanis egyáltalában nem mondhatjuk, hogy csak Kovácsra épülne a csapat, még akkor is, hogy ha az ő visszatérése óta javult a játék, mert ahogy ő is elmondta, együtt nyerik vagy vesztik el a meccseket. Van kire számítani, a csapatmunka eddig pedig úgy tűnik nem rossz, mert az MTK ellen sem futhattak ki úgy a pályára, hogy simán meglesz a siker.

Annál is inkább, az ellenfelük úgyszintén csak rúgott gólokat, de egyet sem kapott, míg el nem indult a tegnapi össze csapás. Ráadásul ha csak a statisztikából indultunk volna ki: két olyan esetet lehetett összeszedni mindössze, mikor a tolna megyeiek letudták győzni a budapesti alakulatot. Ehhez képest a vége sima 3-0 lett, amire lehet azt mondani, hogy sima volt, de nem az előzmények kapcsán. Bár igaz, a Győr játéka valamelyest hasonlít az MTK által játszottra, az pedig mint eddig kiderült fekszik a zöld-fehéreknek.

A Paks tehát sínen van, az MTK pedig úgy szintén, de jelenleg esélye sem volt. A kérdés csak az, meddig lehet tartani a hibátlan teljesítményt, értve ezt akár a győzelmekre, akár a kapott találatok arányára. Jelen állás szerint a Videoton lehet majd a mérce, a másik nagy rivális egy nagy pofonba szaladt bele. Talán ha az elején nem hibáznak egyből… De ha ezt elkezdjük ecsetelni, akkor a „ha berúgjuk a helyzeteinket akkor az gól” csoportba keverednénk.

Ilyeneket mondani manapság inkább a játékosok, meg az edzők dolga.

Fotó: Nemzeti Sport Online/Korponai Tamás/Szabó Miklós