2004-ben itt még egy olimpiát rendeztek, ahol jó pár magyar sikernek örülhettünk, de a rákövetkező években már sok mindenre emlékeztetett az athéni olimpia helyszíne, csak az ötkarikás játékokra nem. Képek járták be a világsajtót, az ember meg mit tehet, bénán néz és elfogadja, hogy ez van. Csak a szépre emlékezzünk, mondhatjuk magunkba amikor egy olimpiáról van szó, részben azért mert, nem a legkellemesebb emlékek közé tud tartozni, ha nagyon a szívünkbe zárjuk egy ötkarikás játékok néhány hetes sporteseményeit,

mondván egésznap azt nézhetjük gond nélkül és még szurkolni is van kinek és miért. A jót könnyű megszokni mi?

Csak utána egy a baj: az sem kellemes ha el kell búcsúzni egy ilyen szeretett eseménytől, mert 2 évet kell várni egy újabb nyári vagy téli eseményre, de az sem jobb mikor olyan képeket látunk meg mint a mostaniak.

A helyzet évről-évre egyre rosszabb volt, szóval aki esetleg le maradt volna (az mondjuk ilyen esetben mint a borravaló), annak mondjuk: nem ez az első eset! Jöttek már máskor is ilyen felvételek, de gondolta az ember magába, majd megoldják valahogy. Erről viszont tíz év távlatában még gyakorlatilag mindig szó sincsen! A helyzet rosszabb mint volt, ráadásul némelyik létesítményt illetően ha hinni lehet a képeknek (már pedig igen), akkor bizony a helyzet kb. úgy fest a helyszínen, mintha mindenkit egyszerre rohamléptekben telepítettek volna ki egy atomtámadás előtt. Ami mondjuk lehet nem következett be, de kulcsra zárták a várost.

Pedig ha visszaemlékszünk, tudhatjuk mennyire akarták a görögök azt a nyári olimpiát! 1996-ra is pályáztak, mindenki várta a nagy bejelentést, mert hát mégiscsak Görögországban indult el az újkori olimpiák története, ráadásul abban az évben volt annak a 100 éves évfordulója, de Atlanta lett a rendező! Hogy mennyiben lenne most más a dolgok képe, ha 18 évvel ezelőtt rendeznek olimpiát és nem 2004-ben, arra lehet senkinek nincs értelmes és érdemleges válasza. Az viszont tuti, hogy már akkor sem zajlott minden a legnagyobb rendben.

igy mulik el a dicsoseg 2

Az olimpiára készült épületeket valami elképesztő rohammunkával húzták fel, csoda, hogy kész lett, bár úgy már könnyebb volt, hogy egy rakás hitelből előteremtették rá a megfelelő összeget, majd nagyjából zavartalanul lementek a játékok, aminek örülhettek, de aztán… És még csak nem is itt kezdődött gond!

Elköltöttek, majd 9 milliárd eurót az egészre, előkészületek címszó alatt, de már akkor elrontottak valamit amikor a tervezésnél tartottak. Annak ugyanis semmi értelme, hogy szinte alig voltak olyan stadionok és egyéb létesítmények, melyek nem ideiglenes módon lettek felhúzva, miután az adott országban nem tudják használni azt.

A görögöknél ugyanis nem nagy igény van egy baseball meccsre, de más példákat is fel lehetne hozni, nem ez a lényeg. Ha már úgy alakult, hogy ezek örökre ott maradtak, (és talán ha lenne rá megfelelő keret, most sem lenne késő) valahogy újrakellett volna hasznosítani ezeket. Ha nem akkor, meg majd ahogy a jelenlegi szituáció is mutatja, a természet majd a maga kénye kedvére megteszi ezt.

Amelyik nemzet ugyanis vállalja, hogy olimpiát rendez, feleslegesen nem hagyja meg végleg az adott épületet, maximum akkor, ha tud vele mit kezdeni a későbbiekben.

Ahogy ugyanis a képeket nézzük, persze sok minden eszünkbe juthat, de ebből az egyik elsődleges (nekem speciel még mindig az): „hogy kár értük, felújítva szépek és hasznosak lehetnének. Rengeteg mindenre fel lehetne használni ezeket!” Erre is voltak tervek az országban. De még mindig nem lett belőle semmi!