Avagy: hogyan hordjuk férjünk/párunk, fiútestvérünk, édesapánk ruháit? Mi ebben olyan meglepő? Senki ne próbálja a szemembe hazudni, hogy sosem bújt még bele szerelme pólójába, pulóverébe, ha fázott! Ja, vagy apáéba, tesóéba nem? Én már igen…
Sokat olvasni interneten az alábbi kiírást: „Egy lány pizsamában és a pólómban a legszexibb!”. Nem lehet tudni, hogy tényleg egy fiú mondta, vagy csak egy lány, önmaga és nőtársai megnyugtatására.

Mindenesetre a mondás cuki. Annyi igazság mindenképpen van benne, hogy ha egy lány felveszi egy fiú pólóját, pulóverét, az már az érdeklődés, a szimpátia, sőt, a csábítás egyik jele.

Ha a srác nem ellenkezik, akkor az érzés kölcsönös. (Az én párom például imád a pólójában látni engem.)

Kirándulás az erősebb nem szekrényében

Akik még nem turkáltak ellenkező nemű rokonuk, párjuk szekrényében, azoknak álljon itt néhány tipp, tanács. Bevezetőként megsúgom: a férfiak ruhái sokkal kényelmesebbek! Bizonyára méreteikből adódóan.

Első kérdés: az erősebb nem mely ruhadarabjait tudjuk hasznosítani a mindennapokban? Leginkább a pólókat, ingeket, öveket, nyakkendőket, esetleg pulóvereket, akár a zoknikat. Ha nagyon huncutok akarunk lenni, felvehetjük az alsónadrágjukat is. Nadrágot, kabátot nem ajánlott, hacsak nem a mi méretünk, illetve, hacsak az utóbbit ránk nem teríti az úriember hűvösebb időben. A zoknik szintén inkább az otthon töltött téli estékre javasoltak, méretükből adódóan. A pulóverek hasonló posztot töltenek be: ha fázunk, nyugodtan belebújhatunk. Nem ritka az olyan eset, amikor a párunk pulóverébe kétszer-háromszor beleférünk. Az övekkel akkor érdemes kísérletezni, ha meg tudjuk oldani, hogy ne csússzanak le a csípőnkről-derekunkról. A nyakkendő már izgalmasabb téma: hordhatjuk, úgymond, rendeltetésszerűen, de köthetjük a derekunkra, mint egy övet, vagy akár a csuklónkra, homlokunkra, ahogy tetszik.

Az én kedvenceim azonban a pólók és az ingek.

A hordásukra létező variációk között nincs nagy különbség. Aki fiúsabb vagy lazább alkat, tűrje be a nadrágjába! Vigyázni kell, mert ez a megoldás nem mindenkinek áll jól. Nem árt, ha a nadrág dereka nem túl bő, így a belé fűzött (lehetőleg feltűnő) öv nem ráncolja össze és nem ront az összképen. Ha nagyon buggyos a póló a nadrág fölött és lufinak érezzük magunkat benne, felejtsük el. Nagyobb mellbőséggel megáldott nőknek nem is muszáj behúzniuk a nadrágba, mivel keblük kellően kidomborítja elöl a felsőt ahhoz, hogy csinosan mutasson rajtuk, akármennyire ejtett a válla és akármeddig leér. Másik kedvelt megoldás, hogy egy övvel fogjuk össze a derekunkon. Vékonyabb nőknek szélesebb, teltebb hölgyeknek keskenyebb öv ajánlott. Lehet díszes vagy egyszerű, lényeg, hogy ne csússzon el és színeiben, mintáiban is harmonizáljon a felsővel. Az így keletkezett tunikát hordhatjuk nadrággal, cicanadrággal, vastag, színes harisnyával (ha elég hosszú, kacérkodhatunk a nylonharisnyával, esetleg semmivel). Célszerű magas sarkú cipőt húzni hozzá.

Harmadik felhasználási lehetőség, hogy kardigánként hordjuk. A hűvösebb májusi reggeleken kiváló szolgálatot tesz egy rövidnadrág és egy póló fölé.

A negyedik, ami mindenki kedvence: otthonra. Köntös, hálóing helyett. Puha, kényelmes, tágas; minden okunk megvan rá, hogy egy-két példányt lenyúljunk belőle.

A fiúsabb alkatúak ennél többet engedhetnek meg maguknak: rajtuk ugyanis jól mutatnak a kisebb méretű férfiingek, pólók, nadrágok, mellények, pulóverek, dzsekik is. Vannak nők, akik kifejezetten a fiús öltözködés hívei. Egy-egy lányosabb színárnyalat, minta, öv, kigombolva hagyott felső gomb, ékszer, magas sarkú csizma kacérabbá, nőiesebbé teheti a megjelenést, úgyhogy bátran próbálkozzon meg ezzel az is, aki nem vallja kifejezetten fiúsnak magát. Tény, hogy egy S-ses méretű férfiing kivillanó dekoltázzsal, szűk farmerba tűrve, tűsarkak fölött rendkívül vagány és tetszetős összeállítás. Az összhatás pedig egyáltalán nem férfias.

Én csak bátorítani tudok mindenkit, hogy túrja fel a környezetében élő férfiak szekrényét, és az üzletekben se szégyelljen a másik részlegről válogatni. Ki tudja, a következő koktélpartira szánt „tunika” nem rejtőzik-e valamelyik öltönyházban?