Honnan is ered maga az elnevezés? Az angol platform szó, amit használunk rá, nem csupán vágányt, peront jelent, de pódiumot, emelvényt is. Utóbbiról kapta a nevét: a cipő vékony talpát megvastagították, megemelték néhány centivel. Sokan egy kalap alá veszik a platformos és a telitalpú cipőket, ami hatalmas hiba. Ugyanis a telitalpú cipők lényege, primitíven fogalmazva, hogy a megemelt sarok és a lábujjpárnákat tartó talp közötti részt szilárd anyaggal (általában parafával) kitöltik, így a járás sokkal stabilabb és – állítólag – kényelmesebb is benne. (Nem hordtam még ilyet, így nem tudok beszámolni róla, ez az állítás mennyire igaz. Ki kell próbálni.) A platformos cipők talpa azonban csak meg van emelve, nem kitöltve. Persze, a két fogalom néha átfedi egymást; ekkor telitalpú platformos cipőről beszélünk.
Meghökkentően hangozhat, de a magasított talpú cipők múltja egészen az ókori görög színházig nyúlik vissza, ahol a színészek rendszeresen hordtak ilyet, hogy jobban látszódjanak. Azonban nem csak az európai antikvitásban tűnt fel ez a cipő; hordták Kínában és Japánban is. Nagy divattá viszont csak a huszadik században vált, és azóta több hullámban sodródik vissza időről időre a divatlapok címoldalára. Először a harmincas években tűnt fel, de igazi trenddé a hatvanas, hetvenes években, a hippi korszakban vált. A magasítások többnyire parafából, gumiból és műanyagból készültek, és nem csak 1-3, de akár 5 centiméteresek is lehettek! Leginkább cipőket, szandálokat toldottak meg vele. Élénk színek, vidám minták jellemezte utcai viselet volt.
A magasság rekordját a divat világában a brit Vivienne Westwood tervező tartja, aki a kilencvenes években életveszélyesen magas talpú cipőkkel rukkolt elő. Az öt centiméter csupán az alsó határ volt nála. Rajta kívül még rengeteg tervezőt ihletett meg a stílus: Christian Louboutin, Jeffrey Campbell, Jessica Simpson, hogy csak néhányat említsek. A platformos cipőknek több fajtája is létezik, melyeket kategorizálni is lehet: rejtett vagy nem rejtett talpú; telitalpú vagy hagyományos; csizma, cipő, szandál, papucs. A variációk száma szinte végtelen. A trend spirálisan változik; időnként visszatér önmagába. Ami tíz éve még ódivatúnak számított, most ismét alapdarab. Nem csoda hát, hogy néhány éve a boltokat töretlenül uralják a platformos cipők. De miért is annyira közkedvelt ez a modell? Nos, nem csupán azért, mert a hozzám hasonlóan aprócska hölgyek némiképp magasabbnak tűnnek. Sokkal nyomósabb érv a platform mellett az, hogy a talpunk nem csupán egy vékony rétegen keresztül érintkezik a talajjal, ezáltal sokkal komfortosabb érzetet biztosít. Emellett stabilabb is benne a járás, és a tűsarkakat sem érezzük annyira, mint egy átlagos talpú cipőben. |
Ráadásul ahogyan fejlődött a trend, nem csak utcai, de alkalmi fazonokat, színeket, anyagokat is kezdtek gyártani, így egy jól megválasztott platformos cipő bárhová felvehető: állásinterjúra, színházba, esküvőre, moziba, iskolába, vásárláshoz; ideális a mindennapokra.
Persze, itt is elszaladhat egy-egy tervezővel a ló. Láttunk már olyannyira extrém, hogy szinte ízléstelen, illetve nevetséges darabokat is. A kedvencem egy piros modell volt közel tizenkét centis sarokkal, alatta áttetsző műanyag platformmal. A bátyámmal órákig elszórakoztunk azon, hogy a megálmodója bizonyára megtalálta a levegőben járás kulcsát.
Egy szó, mint száz, legyünk óvatosak, amikor ilyen cipőket vásárolunk. Mindenekelőtt győződjünk meg arról, hogy abszolút kényelmes, és biztonságosan tudunk benne járni. Az sem utolsó szempont, hogy jól áll-e, és önmagában hogyan mutat. Fontos, hogy passzoljon hozzánk; ne erőltessük magunkra csak azért, mert divatos.
Copyright: mainet.hu